Fogd a pénzem és fuss kezelni!
A panamai offshore botrány nyitánya volt annak, hogy lassan szorul a hurok a láthatatlanul pihenő pénzek világában a bankók körül. Az automatikus adatcsere, a adóügyi illetőség váltásának megnehezítése sokakban indította el azt a felismerést – ideértve az országokat is -, legyen a jövő az onshore, azaz kedvező pénzügyi befektetésekkel, biztonságos vagyonkezelési szabályokkal vegyük rá a bizonytalanokat, hogy a megtakarításukat legálisan “fialtassák”.
Dr. Halász Judit ügyvéd barátom, aki kiváló színész is, sietett a segítségemre, megtalálni a választ a bennem felmerülő kérdésre, ha van egy kis vagyonom, merre induljak, ha nem a bankok világában gondolkozom az alacsony kamat miatt.
A történet egyszerű. Sikerült egy kisebb vagyont megtakarítanom, ha otthon tartom, nem “dolgozik”, ha bankba teszem nem magas a kamat. Ha nem akarom a perselymalacomba tartani, mit látsz manapság, miben érdemes gondolkodni?
Erre nem lehet egzakt választ adni, sok szempontot kell figyelembe venni. Mekkora összegről van szó, milyen távon nélkülözhető, ezen kívül van-e bármilyen likvid vagy könnyen likvidálható vagyonod, vállalsz-e és milyen mértékű kockázatot vállalsz, mik az elvárásaid a hozamot illetően, tudsz-e törődni és – milyen gyakorisággal – a befektetéseddel, érted-e a piac működését, a termékek jellemzőit, vannak-e pénzügyi kötelezettségeid, azok mikor esedékesek, szóval ezeket a kérdéseket kell alaposan végiggondolni ahhoz, hogy mit érdemes kezdeni a megtakarításoddal. Ettől függ, hogy a tőkepiacon, a pénzpiacon, vagy esetleg az ingatlanpiacon, esetleg műtárgy vételéhez stb. használod azt .
Jó ideje meghonosodott hazánkban a bizalmi vagyonkezelés lehetősége, de úgy tudom, az emberekben nagy a bizalmatlanság. Valós alternatíva lehet egy bizalmi vagyonkezelő?
Nincs még olyan nagy múltja, az új Ptk.( 2013 évi V. örvény XLIII. fejezete ) teljesen új jogintézményként iktatta be a magyar jogrendszerbe.
Az volt a cél, hogy egy megbízási jogviszony keretében egy jogalany ( a vagyonkezelő ) megkapja a tulajdonosi döntések meghozatalához szükséges jogosultságokat, miközben a vagyon hasznosításával, illetve az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos a döntéseit úgy kell meghoznia, hogy a vagyon egyes elemei által előállított haszon nem a saját, hanem egy másik jogalany (az “eredeti” tulajdonos ( Megbízó ) vagy az általa meghatározott harmadik személy (Kedvezményezett) ) vagyonát gyarapítsa.”
Ebben a jogviszonyban a vagyonkezelő tehát arra vállal kötelezettséget előre rögzített díjazás ellenében, hogy a tulajdonába adott dolgokat, ráruházott jogokat és követeléseket saját nevében a kedvezményezett javára kezeli.
A bizalmatlanság alapvetően indokolt, hiszen a kezelésre átadott vagyon feletti rendelkezési jog a vagyonkezelőt illeti meg, a tranzakciókat saját nevében köti, a szerződés hatálya alatt az eredeti tulajdonos rendelkezési joga megszűnik.
Mi véd engem, a befektetőt?
A piaci hatásoktól, a rossz megbízói utasítás következményeitől semmi.
A Ptk. nyújt egyfajta védelmet a kezelt vagyon számára, a kezelt vagyonra ugyanis – feltéve, hogy azt a vagyonkezelő a Ptk. által előírt módon a saját vagyonától elkülönítette – a vagyonkezelő hitelezői nem támaszthatnak igényt.
Ezen túlmenően a vagyonkezelő prudens eljárását biztosíthatja egy körültekintően elkészített bizalmi vagyonkezelési szerződés, illetve az üzletszerűen vagyonkezelést végzők tevékenységének felügyeletére alkotott, a vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény.
Értékpapír, állampapír, vagy milyen papír lehet a jó döntés?
Ezt célszerű és szükséges a kiválasztott vagyonkezelővel alaposan egyeztetni a szerződés megkötését megelőzően. A vagyonkezelő ugyanis csak a vagyonkezelési szerződés szellemében járhat el.
Igazi recept nincs arra, kinek mi a vonzó befektetés, ez nem egy „dobozos” termék, mindenkinek egyedi elképzelései vannak. Ezért szoktam javasolni a hozzám fordulóknak, igyunk egy kávét, gondolkozzunk, biztos megtaláljuk a számára legjobb megoldást.
Dr. Halász Judit
ügyvéd
(1051 Budapest, Sas u. 5. I/1.)